Ez a nap tökély – Rock-poézis újra magyarul
Előszó
Tizenöt éves koromban, angol tudásom folyamatos fejlesztésével párhuzamosan kezdtem el magyarra átültetni kedvenc rock-előadóim szövegeit, és ez a szenvedélyem végig kísért évtizedeken át, mert mindig fedeztem fel újabb és újabb alkotókat, akik méltók a Parnasszusra és az én lelkemnek is mondanak valamit, ami addig hiányzott. Amikor 1994-ben megjelent ezekből a dalversekből egy válogatás, tudtam, hogy ez csak a kezdet, hiszen már ekkor készen voltak könyveimhez, cikkeimhez újabbak. A kész anyag egyre csak halmozódott, időnként felkerültek belőle blogjaimba, de újabb kötetre nem volt kilátás. Ezt pótolja most ez az összeállítás, amely folyamatosan fog bővülni, hiszen a válogatáshoz, a letisztításhoz idő kell. Lesznek benne természetesen olyanok, akik már szerepeltek a Vadpartokban is, de itt lesznek 27 új találkozásai is. Az pedig pusztán véletlen, hogy a címet ezúttal is Lou Reed ihlette: Egykor a Walk On The Wild Side, most pedig a Perfect Day. Ez a „kötet” annyiban is más lesz, hogy olyanok is szerepelnek benne, akik nem a rock-zenéből jönnek, de elválaszthatatlanok a 20. század e robbanásától, mint például a beat-költők, vagy Boris Vian.
Marc Bolan
Napi fohász
(Day Laye)
életünk minden hajnalán
kovácsolnak egy szívet
melyet az ég egy hasonlóhoz köthet
áldott életporral születik
mit lelkében melenget
hogy táplálja vele a gyermekeket
*
mégha el is fújja az egészet a szél
barátod maradok ne félj
(1969)
*
Ököl Szív Nagy Nyilazó Hajnal
(Fist Hearts Mighty Dawn Dart)
ököl szív nagy nyilazó hajnal
saját végzetünk ez valahol
*
kőszemek döfik át a buja hazugságot
egy a sorsunk valahol
*
mókás amint lelassul a nap
mókás amint lelassul a nap
*
ököl szív nagy nyilazó hajnal
egy a táncunk egy csillanásban
*
napfény ül a csillagok fáin
kérlek szívd most el partjainkat
(1969)
*
Sárkány füle
(Dragon’s Ear)
sárkány füle druida vesszeje
véd míg koboldok járnak erre
haragszelek borzolják ruhádat
s a félelem fogától megóvnak
szeretlek szerelmem
vedd el a szívet mit viselek
gyógyítsd keservemet
öltsd fel karjaimat mint büvöletet
sorsod völgyeiben
életünk égig erő fáiba kapaszkodva
(1969)
*
Gőgös egek
(Lofty Skies)
ültünk hol szemet meresztenek gőgös egek
esô táncolt szerelmes kínpadra láncolt
csókok s jajok
kusza csillagok rácsai mögött
felszögezve a harcos éj erejére
csókok s jajok
pörget a szenvedélyes idő
(1969)
*
Elemek Gyermeke
(Elemental Child)
bolygók fáklya-lánya
csókja a hold korbácsa
táncol a hajnal szűzkoszorúja
napfény-zümmögő dallamára
*
ó elemek gyermeke
hozd el arany kesztyűdet
az igazság kesztyűjét szeressed
*
csírák rajzanak a szív agyában
övék a folyók védőpajzsa
így szólt egyszer gondolj a fehérségre
s elröppent az éj madara
*
ó elemek gyermeke
hozd el arany kesztyűdet
az igazság kesztyűjét szeressed
(1969)
*
Selyemhintók
(Chariots Of Silk)
a varangy-út mint szablya nyalta kerekeimet
halkan robbantak fel az égi szelek
kővázák közösültek csillagokkal a kedves vállain
míg irgalom-vadászokat kivégeztetett
*
selyemhintókon utazott
sok aranycsődört birtokolt
*
bolond bűbájos bakfissal szemöldökén
birodalmat hajtott fel istenének
ki tanítja meg furfanggal leszűrni
a sikamlós béka-belsőségeket?
*
balettos bárdja világra jöttömnek
átsétált a hajszolt vad szavakon
a fekete mellű kanáriért
ki dalol jávorszarvas-hangon
(1970)
*
Téltorok
(Throat of Winter)
ó a tél torka felettünk
nem borzolódnak a gabonamezők
mielőtt a korai sötét fátyolos
boszorkánya hószürke csuklyában eljő
*
tél tél tél
a rossz szolgája vagy csupán
*
fagyott kék madarak a harangtoronyban
ragadozó szívű harangvirágok
a csípős hideg markoló denevérszárnyain
szálló hószürke csuklyások
(1970)
*
Fekete macska
(Cat Black)
Fekete macska bűvész kalapja
az égben farol Dagamoortól
a jade koponya
gyémánttal kirakva
a selymek bőrgomolyok megelőzik a Napot
vadkan-agyar törpe serleggel
ajtóban zokognak hol azelőtt álltak
hegyiember égszínkék fogakkal
fején a piton koszorújával
lelőtt szarvas a hajnali harmatban
a hölgy szíve tőr a gyilkos poharában
*
rezes párkányon repülő béka
a múlt titkait rajzolja
sárga árva táncos ki sok aranyat ér
az idő smasszerától anyjára áldást kér
de erősek csókjai miket az éji átoknak rejtegetett
és egy dal gyermekkorában mint szélvihar keringenek
*
fekete macska bűvész háta
sorsba festve halottasházban eltemetve
mi ki a széltől vagyunk szóljunk és örvendezzünk
és csókoljuk meg minden csillagtól ráncos testvérünk
(1970)
*
Lovag
(Knight)
leszáll az éj mint óriás ernyő
lelassít hogy összeálljon bennem
*
szaxofonbölcs játszik az édes küszöbén
esti hazugságok halnak el körülötte
*
tolldíszes kármin struccpelyhek
huszáros módi tör fel véremből királynőm
dzsudzsu-gyöngyök tartanak össze
(1971)
*
Keleti átok
(Eastern Spell)
keleti hangok hívnak téged
misztikus bűvös-kék óceánok
időtlen csodák nem ámulnak már
ha megtudod
hogy enyém az átkod
*
sokszor bámultam már az alkonyt
csak hogy elkaphassam
a lelkemben felgyűlt szerelmet
látatlan örömök robbannak bennem
*
óriás vizimadarak titkos hangjai
éneklik magányos matrózok dalait
a templomlakó arany macskák
azt tudják csupán
hogy az idő átkait hordozzák
(1971)
Nick Cave
Kegyelemszék
(The Mercy Seat)
Akkor kezdődött mikor otthonról elhurcoltak
és a Siralomházba raktak
de ártatlan vagyok tudom
és újra elmondom
nem félem halálom
*
hevülni reszketni kezdtem
tárgyakat tereket éreztem
csorba csészét szakadt rongyot
levesemben Xtus-arcot
ama baljós vacsorákat
a nyikorgó targoncákat
ételemben horgas csontot
minden mindig jó és rossz volt
*
s a kegyelemszék vár engem
s azt hiszem ég a fejem
s talán még epekedem
hogy teljes igazság tétessen
szemet szemért
fogat fogért
s elmondom méh
a halált nem félem
*
a jegyző aláír s rakosgat
skarlát ködöt fekete fogat
rosszak a falak feketék mélyek
levegőkortyaim betegek
levegőkortyaim betegek
levegőkortyaim betegek s bennem gyűlnek
*
a szobából töredékek szűrődnek
hogy Xtus egy jászolban született
s mint ócska számkivetett
kereszten végezte
mondhatom hozzá ez illett
hisz ács volt a mestersége
legalábbis ezt mondták nekem
*
jobb kezem belevéste
a G.O.N.O.S.Z.t testvéröklébe
szembe se szállt ellen nem állt
a mocskos ötöse
*
színarany mennybéli trónja
valaki frigyládáját óvja
a trón amelyről én szólok
ma még csupa titok
fából drótokból ácsolták
rajta testem tűzre vált
és Isten soha nincs messze
*
felszállok a kegyelemszélre
drót borotvált fejemre
és mint egy molylepke
mely kivergődik a fényre
az életből kitántorgok
a halálban kicsit elbújok
nem tűrök hazugságot
*
gyilkos kezem neve G.O.N.O.S.Z.
nászszalagot hord ez J.Ó.
régóta kínzó rablánc már
áruló vért megragadó
*
s a kegyelemszék vár engem
s azt hiszem ég a fejem
talán még epekedem
hogy teljes igazság tétessen
szemet szemért
fogat fogért
s elmondom még
a halált nem félem
*
s a kegyelemszék ég velem
s azt hiszem izzik a fejem
s talán még remélem
hogy az igazság mérlegre tétessen
szemet szemért
fogat fogért
nincs már mit vesztenem
a halált nem félem
*
s a kegyelemszék izzik velem
s azt hiszem füstöl a fejem
s talán még remélem
nem marad semmi hihetetlen
szemet szemért
fogat fogért
pedig nem volt bizonyíték
sem indíték
*
s a kegyelemszék füstöl velem
s érzem megolvad a fejem
s talán segítem
hogy az igazság beszéljen
szemet szemért
igazat igazért
nincsen mit vesztenem
a halált nem félem
*
s a kegyelemszék olvad velem
s érzem felforr a fejem
s talán tönkreteszem
az igazsággal ezt a tréfát
szemet szemért
igazat igazért
igazat mondtam csupán
a halált nem félem
*
s a kegyelemszék vár engem
s azt hiszem ég a fejem
s talán még epekedem
hogy a bizonyság mérlegre tétessen
életet életért
igazat igazért
pedig nem volt bizonyság
hazudni nem félek
*
s a kegyelemszék vár engem
s azt hiszem ég a fejem
s talán még epekedem
hogy az igazság mérlegre tétessen
szemet szemért
igazat igazért
igazat mondtam csupán
de hazudtam attól félek
(1989)
Menedékváros
(City Of Refuge)
Jobb ha elmenekülsz
jobb ha futsz és futsz és futsz
jobb ha a menedékvárosig futsz
*
szégyenben állsz teremtőd előtt
mert csupa sár a ruhád
míg egy utcalány
lábainál térdepelsz
a csatornák vérrel folynak
vérrel folynak!
*
jobb ha elmenekülsz
jobb ha futsz és futsz és futsz
jobb ha a menedékvárosig futsz
*
az őrület napjaiban
fivérem nővérem
ha a pokol szájához vonszolnak titeket
a végért könyöröghettek
de a vég nem jön el haver
a sírból is kiköpnek
a sírból is kiköpnek
*
jobb ha elmenekülsz
jobb ha futsz és futsz és futsz
jobb ha a menekültvárosig futsz
*
sötétben áskálódsz
felebarátod ellen
és egyszer megszólítanak
és mosakszol mosakszol majd
de hiába teszed
a vért le nem moshatod
a vért le nem moshatod
(1989)
*
Új reggel
(New Morning)
Felébredtem egy reggel
új nap ragyogott
az ég királyság volt
és végig vérben úszott
a hold és a csillagok
legyőzött hadak
mint megfonnyadt gyümölcsök
szegényes ige és falat
*
és a lándzsás fényes nap
a büszke hódító
lobog tűzzel töltött
sok mennyei zászló
a kertben térdepeltem
hajnalban fürödve
és egy hang felfénylett
szememet elfedte
*
köszönet az ajándékért
a fényes új reggelért
sötétben vérben
elmerült estéért
nem lesz már bánat
nem lesz már jaj
sem keskeny ösvény
csak egy új hajnal
miénk
e nap
(1989)
*
Síró dal
(The Weeping Song)
Menj fiam menj le a vízhez
lásd sírnak az asszonyok ott
aztán menj fel a hegyre
sírnak a férfiak is ott
*
apám miért sír minden asszony?
siratják embereiket
és miért sír minden férfi
mert sírással felelnek
*
ez egy síró dal
egy dal amelyen sírnak
míg férfiak nők alszanak
ez egy síró dal
de sírásom hamar elhal
*
apám miért sírnak a gyermekek?
inkább jajgatnak fiam
miért jajgatnak inkább apám?
az igazi sírás még hátravan
*
ez egy síró dal
egy dal amelyben sírnak
míg a kisgyermekek alszanak
ez egy síró dal
de sírásom hamar elhal
*
miért sírsz mondd ó apám?
arcod érintése nedves
bocsáss meg nekem apám
nem hittem hogy megsebeztelek
*
ez egy síró dal
egy dal amelyben sírnak
míg álomba verjük magunkat
ez egy síró dal
de sírásom hamar elhal
(1990)
*
Panasz
(Lament)
láttam piactér-hajad
tengerpart-szemed
vámpírfogad kis igazad
kis füllentésedet
*
ismerem remegő kezed bűnösséged
alvó zsigered idegen éneked
kiáltó éjfeled
*
oly száraz a szemed
elfordítod a fejed
nincs mit mondani már
ha távol visz lépted
*
ismerem könnyáradat síkos kezedet
majommancsod majomkarmod
és majomkezedet
*
láttam csaló véred vérző csapdádat
régi sebedet skarlát holdadat
s fegyház-mosolyodat
*
oly száraz a szemed
elfordítod a fejed
nincs mit mondani már
ha távol visz lépted
*
hiányzik csibészarcod árva könnyed
ragyogásod könyörgésed
és sok kis félelmed
hiányzik piactér-hajad
tengerpart-szemed
vámpírfogad kis igazad
kis füllentésed
*
oly szárad a szemed
elfordítod a fejed
nincs mit mondani már
ha távol visz lépted
(1990)
Szeretlek, míg a világ véget ér
(I’ll Love You Till The End Of The World)
csoda volt hogy Longwoodból kijöttem élve
e város nagyszájú béltelen emberekkel tele
talán elképzelheted
szétrepült a robbanásban a hotel harmadik emelete
az utcát üvegszilánk-zuhany permetezte
és kiömlöttek a bárokból az iszákosok
kergették őket füstölgő lángok
és a vak tollárus botjával hadonászott
kutyájára üvöltött ki holtan hevert a túlsó járdán
és én nem hittem el egy kocsihoz lapultam
lehunytam a szemem és imádkoztam
nem az Istenhez fent hanem hozzád így szóltam
*
segíts édes segíts édes
*
szeretlek míg a világ véget ér
míg szénszemed fekete fürtöd engem kér
*
van amit tervezünk leülünk álmodunk összeesküszünk
máskor megszólal költői ihletünk
isteni kéz lökött le a hotel lépcsőjén
hogy elbúcsúzzam
hófehér hajától sápadt kék szemétől
“mennem kell, mennem kell, mielőtt robban a bomba
és a kenyérkosár”
e város mely nagyszájú béltelen emberekkel tele
a tollárus kutyáját a bomba szétvetette
és kihajtottam Longwoodból sietve
rohantam hozzád
hol engem vársz rajtad kék ruhád
*
köszönöm édes köszönöm édes
szeretlek míg a világ véget ér
míg szénszemed fekete fürtöd engem kér
*
lovak fickándoztak a széles mezőn
nadrágomban késem eső a szélvédőn
fohászt énekeltem szépséges Hozzád
ki engem vársz rajtad kék ruhád
*
köszönöm édes köszönöm édes
szeretlek míg a világ véget ér
míg szénszemed fekete fürtöd engem kér
(1991)
*
Álmodtam, Joe
(I Had A Dream, Joe)
álmodtam
álmodtam
álmodtam, Joe
*
álmodtam, Joe
egy tágas út közepén álltál
álmodtam Joe
kezedet az égre emelted
és habzott a szád
álmodtam Joe
egy árnyékos Jézus fáról fára szállt
álmodtam Joe
kurvák hada tűkkel szurkálta képemet
álmodtam Joe
ősz volt és sűrűn hulltak a levelek
álmodtam Joe
egy nyálas öltönyös strici fogvájót szopogatott
és rám mutatott
*
álmodtam
álmodtam
álmodtam Joe
*
kinyílt a szemem Joe
az éj óriás cseles és határtalan volt
kinyílt a szemem Joe
leveleid lapjaid az ajtóra tapadtak
kinyílt a szemem Joe
a reggeli fény lassan szűrődött át
az ablakon Joe
rád gondoltam és úgy éreztem
hátamon egy testet cipelek
*
álmodtam
álmodtam
álmodtam Joe
*
hová mentél Joe
végtelen buta zűrös lebegéssel
hová mentél Joe
pörögni-forogni fákra erdőkbe
hová mentél Joe
elbújni nyálas öltönyödbe
csizmád sarka
a romlás porába merülve
*
álmodtam
álmodtam
álmodtam Joe
(1992)
Bob Dylan
Mások a dolgok
(Things Have Changed)
Nyűgös vagyok nyűgös lelkem
Senki előttem sem mögöttem
Nő az ölemben pezsgőt kortyol
Fehér a bőre gyilkos a szeme
Bámulok zafírra festett egekbe
Az utolsó vonatra várok kiöltözve
Bitó alatt állok hurokban fejem
Várom a poklot hogy összetörjek
Furák az idők az emberek bolondok
Gúzsba kötöttek kívülálló vagyok
Bár vigyáztam már mások a dolgok
E helytől semmi jót nem várok
Rossz helyen járok Hollywoodba vágyok
Egy pillanatra azt hittem valami megindul
Vegyünk táncórákat gyerünk szvingeljünk
Nincs mese mind köcsögnek öltözünk
Csak a hülye hiszi
hogy bizonyításra szorul
Sok a víz a híd alatt s egyebet is láttam
Ne álljanak fel uraim csak éppen erre jártam
Furák az idők az emberek bolondok
Gúzsba kötöttek kívülálló vagyok
Bár vigyáztam már mások a dolgok
Negyven mérföldet jártam tévúton
A világ felrobban ha a bibliában bízom
Próbáltam önmagamtól a legmesszebb kerülni
Van ami túl forró hogy megérintsd
Az emberi lélekben ennyi erő nincs
Vesztes kézzel nem lehet nyerni
Mintha az első nőbe beleszerettem volna
Talicskába ültettem és elgurítottam tova
Furák az idők az emberek bolondok
Gúzsba kötöttek kívülálló vagyok
Bár vigyáztam már mások a dolgok
Könnyen sebződöm de ki nem mutatom
Megsebzel bárkit és nem is tudod
A következő hatvan másodperc az örök
Mélyre zuhanhatsz magasan szállhatsz
A világ minden igazával a nagy hazugságnak adsz
Szeretek egy nőt kitől izgalomba se jövök
Mr. Jinx és Miss Lucy a tóba ugrott
Ily baklövésért nem buzgólkodok
Furák az idők az emberek bolondok
Gúzsba kötöttek kívülálló vagyok
Bár vigyáztam már mások a dolgok
(2001)
Csupán egy hobó
(Only a Hobo)
Lenn a sarkon lófráltam minap
kiszúrtam egy hobót egy kapu alatt
arca belesüppedt a hideg földbe
tán itt hagyták már egy éjre vagy többre
csupán egy újabb hobó távozott
szomorú dalt hátra nem hagyott
hazavinni őt senkit meg nem bízott
csupán egy újabb hobó távozott
álmát újság-takaró vigyázta
párnája járda utca az ágya
kemény útját az arcára írta
maroknyi fillér a vagyona
csupán egy újabb hobó távozott
szomorú dalt hátra nem hagyott
hazavinni őt senkit meg nem bízott
csupán egy újabb hobó távozott
egy elmúláshoz vajon sok kell-e
hogy a világot az ember gödörből szemlélje
hogy mint sánta ló jövőt reméljen
s csatornában pusztuljon névtelen?
csupán egy újabb hobó távozott
szomorú dalt hátra nem hagyott
hazavinni őt senkit meg nem bízott
csupán egy újabb hobó távozott
(1964)
Esős nap asszonyai 12:35
(Rainy Day Women 12:35)
megköveznek ha kölyöknek látnak
megköveznek csak mert azt akarnak
megköveznek ha hazafelé mész
megköveznek ha tök egyedül élsz
kivert kutya ezeknek nem leszek
kő-kiütést mindenkinek!
megköveznek ha utcán csámborogsz
megköveznek ha ülőhelyért harcolsz
megköveznek ha alagsorban császkálsz
megköveznek ha az ajtón átjársz
kivert kutya ezeknek nem leszek
kő-kiütést mindenkinek!
megköveznek ha reggelid ízes és nagy
megkövetnek ha fiatal s okos vagy
megköveznek ha csalni próbálsz néha
megköveznek s áldást adnak rája
kivert kutya ezeknek nem leszek
kő-kiütést mindenkinek!
megköveznek ha magadban lófrálsz
megköveznek míg hazatalálsz
megköveznek s bátornak hívnak
megköveznek és sírba bocsátanak
kivert kutya ezeknek nem leszek
kő-kiütést mindenkinek!
megköveznek s mondják: itt a vég
megköveznek s mondják: visszajönnek még
megköveznek ha autót vezetsz
megköveznek ha gitárt pengetsz
kivert kutya ezeknek nem leszek
kő-kiütést mindenkinek!
(1966)
Mint egy kapcarongy
(Like A Rolling Stone)
Hajdan volt hogy ruhád páváskodott
s kezed koldusfillért szórt, ugye?
pedig intettek, becsüld meg szerencsédet
irigykedtek csak azt hitted
mindenkit kinevettél
aki nem lelte helyét
most meg csak suttogni mersz
most már nem dicsekedsz
hisz jóllaknod is kevés a pénz
mondd csak mit érsz
mondd csak mit érsz
ha még vackod sincsen
ha még neved sincsen
mint egy kapcarongy úgy élsz
kijártad a legjobb iskolákat Miss Magány
kényelem volt minden napod semmi talány
s nem mondta senki mit tégy ha utcára kerülsz
s most lassan-lassan a mélybe merülsz
kérkedtél: mindent vagy semmit
még a zsákosember sem rémít
s most látod nincs mentség
csak egy szemgödörnyi üresség
s remegsz, hogy kérhetsz-e még?
mondd csak mit érsz
mondd csak mit érsz
ha mentsvárad nincsen
ha még neved sincsen
mint egy kapcarongy úgy élsz
sosem láttad tán a bohóc s a bűvész homlokán
a ráncot a fals mutatvány után
sosem hitted hogyha öröm vár
azt rábízni másokra milyen kár
krómlovára hírnököd ültetett
vállán sziámi döggel száguldott veled
s az ébredéssel jött a szédület
hogy mégsem ő volt ki kellett neked
hisz csak meglopja tested-lelked
mondd csak mit érsz…
a turfon a hercegnő s megannyi úr úrinő
isznak trécselnek ez a menő
meglepik egymást kincsekkel reggeltől estig
de gyémántgyűrűdet a zaciban méregetik
ha bírsz még mindig nevethetsz
akár Napóleonnak is tetszhetsz
siess hozzá mert visszalépni kár
nincs vesztenivalód se már
láthatatlan titkot remélsz
mondd csak mit érsz…
(1965)
Lou Reed
Tükröd leszek
(I,ll Be Your Mirror)
tükröd leszek
megmutatom ki vagy
ha nem ismernéd magad
szél leszek eső alkonyat
a fény az ajtód felett
hogy tudd: otthon vagy
amikor azt hiszed az éjszaka meglepett
hagyd hogy veled nyugtalan durva legyek
s megmutassam vak szemed
kérlek engedd le karodat
hadd lássalak
nem hiszem hogy nem ismered
szépségedet
de ha mégsem
hadd legyek a te szemed
egy kéz a sötétben
hogy ne félj soha többet
(1966)
Ez a nap tökély
(Perfect Day)
ez a nap tökély
a parkban sangriát iszunk
aztán később a sötétben hazatalálunk
ez a nap tökély
etetjük a fogoly állatokat
aztán egy mozi s irány haza
tökéletes e nap
boldog voltam egész nap veled
tökéletes e nap
te még mindig őrzöl engem
ez a nap tökély
a gondok otthon maradtak
hétvégi turisták lettünk de jó
ez a nap tökély
elfeledtettél magamról
azt hittem más vagyok valaki jobb vagyok
tökéletes e nap
boldog voltam egész nap veled
tökéletes e nap
te még mindig őrzöl engem
s learatod, mint elvetettél velem
(1972)
Hiába
(Waste)
néha mikor magam vagyok
félelem dolgozik bennem
a hajnal leszáll megtörik a sötét
húzz magadra kedvesem
látom előttem egész életem
mint egy varrónő látja minden tűjét
mielőtt összetépné
a ruha-gyűrődéseket
tanultam de hiába volt
a tehetséget nem vették észre
a képzeletet a drog kölcsönvette
nem tudtam ki vagyok s mi végre
halálra rémített az élet
de a halál még jobban tette
pocsék társ elhagyott asszony
a gyereknek nincs példaképe
a nap alatt hely nem jut nekem
azt mondták gondoljak másra
boldogtalanság a részem
látod a bűn őrület
ne átkozd magad ezért
különös gyermekkor ez igaz
de ellene ne lázadj
a sors eljön mindenkiért
szembeszállunk vele ahogy tudunk
nincs semmi baj ha félünk
csak férfivá lettünk
máskor teljesen jól vagyok
éppen ellenkezőleg
érzem visz tehetségem
repítenek a szellemek
egész éjjel csak firkálom
szörnyű verseimet
azt mondják mások milyen jók
hazudnak, semmit sem érnek
de miért hazudnak? – kérdezhetnéd
és erre azt felelem
biztatnak engem biztatják magukat
a rossz hazug förtelem
azt hittem jól töltöm életem
azt hitte minden társam
hízelegtek mint egy léhának
bármerre jártam
de tudom ki vagyok át nem verhetnek
hízelgéssel dicsfénnyel
énekeljétek dalaim s higgyétek
hiábavalón nem vesztek el
(1970)
Berlin
Berlinben a falnál
öt láb tíz hüvelyk voltál
minden oly szép lett
gyertyafény jeges Dubonnet
egy kis kávéházban ültünk
gitárhangokra elmerengtünk
minden oly szép lett
drága, mint a paradicsomkert
igazad van s én tévedek
hiányozni fogsz nagyon tudom
mikor e szép napnak
vége lett
(1973)
Nagyvárosi fények
(City Lights)
ugye a nagyvárosi fények
az élet útján nem fénylenek?
ugye a vad éjszakák
nem hoznak össze minket?
esős napokon
táncolj csak
s rosszkedved
menten elszállhat
ugye a nagyvárosi fények
nem hoznak össze minket?
Charlie Chaplin sétabotja
elkúrta messze az esőt
s minden más lett mint azelőtt
hogy ô eljött
aztán elhúzott végre
a mi külön kérésünkre
de minden más lett mint azelőtt
amióta nem jött
azt hisszük
szabad földön élünk
hogy a nagyvárosi fények
örökké égnek
de a kis csavargó ott
aki a lámpavason felbukott
amikor eltávozott
humort sem hagyott
(1979)
Tanítsd az okos gyerekeket
(Teach The Gifted Children)
tanítsd az okos gyerekeket
hogy irgalmasak legyenek
tanítsd őket napnyugtára
tanítsd őket holdkeltére
tanítsd őket haragra
a bűnre, mely hajnallal kel
tanítsd őket a virágokra
a szép megbocsátásra
aztán cipelj a folyóhoz
meríts be a vízbe
áldd meg őket bocsáss meg
atyám mert nem tudják mit tesznek
az okos gyerekek
tanítsd az okos gyerekeket
az emberek állatok sorsára
tanítsd őket a városokra
a múltbéli sok titokra
erényre és gazságra
a szélben reszkető gallyakra
vétkeik zamatára
tanítsd őket bocsánatra
tanítsd őket irgalomra
tanítsd őket a zenére
a tisztító hűs víz ízére
mit szólnak hozzá
cipelj a folyóhoz
cipelj a folyóhoz
és tanítsd az okos gyerekeket
minden okos gyereket
(1980)
Patti Smith
Vers Janis Joplinnak
Kőkeményen dolgoztam
hogy lássa a világ mit tudok
ó tán sosem álmodtam
hogy ez a sorsom
Néhány fotót pörget a világ
imádok nevetni mikor a nevet a tömeg
míg a zsúfolt színházon
átkúszik a szerelem
de ó édes
hazamegy a tömeg
megfordulok s rájövök egyedül vagyok
nem hiszem el
fel kellett áldoznom téged
(1969)
Csillagláz
(Star Fever)
nem árthatnak nekem
nem árthatnak nekem
csak kiégethetik
két szemem
szétverik kék
s fekete zsigerem
a lábak nem futnak
a kezek nem játszanak
az arc nem dalol
nem dalol nem beszél
nem árthatnak nekem
csak kifordulhat
két szemem
csak kiverhetik a fogam
hogy elefántcsontot köpjek
órává karcolják arcomat
riasszatok időzítsetek
vérezzetek
bűnbak-engemet
láncoljatok egy sziklához
engemet
törjetek törjetek
ravaszul
róka-engemet
bal vállamra
csillagot égessetek
róka-ravaszul
csillagot égessetek
szellem-fényemet
egy szikla mögé
benne örökre nevem
tudom örökké létezem
víz-szabadon kacag a szellem
lángoló hajjal
egy tüzes gyűrűben
(1973)
Az élet értelme
(The Meaning Of Life)
leselkedni a csendre megszenvedni a hajnalt
meghajolni Isten előtt elkönyvelni a kegyeletet
lerántani az Úr leplét felszívódni
felemelni egy gyermeket
a hatalmas égbe
ahol a Mennyek hangja
madárcsicsergés
(1992)
Rimbaud
imádkozzunk Arthur Rimbaud-ért. fiatal volt. átkozottul fiatal volt. istentôl
oly átkozott. lerészegedett a babák vérétől. őrült kacaj, erő, versenyfutás
fej fej mellett látomásával és démonával. hamarosan beledöfi farkát a
babák seggébe. Gombostűket ver az ártatlanok fejébe. Rossz csíra arany
világfájdalommal. Ha.Ha. Ő nevetett utoljára. Szőke hajszálak kuszálják
össze létszükségű lélegzetedet. Fehér hidrogén. Rimbaud. Megváltója az
elfeledett tudósoknak, az alkimistáknak. a.a. Szó. alkímiája. A Szó hatalma.
Szerelemsugarak. Lövedékek az oltáron. obszcén szertartások. ne hagyj
árulkodó nyomot. arany. mögötted. Rimbaud sebesült Rimbaud sebesült
Rimbaud: angyal kékhajú ingben. (NINCS) fény árny nélkül. Rimbaud
kapcarongy volt minden profétát üldöznek? Oly átkozottul fiatal volt.
(1996)
Ismét elment
(Gone Again)
hé ember önfia
ajánlunk a szélnek
kegyes karokat kegyes tagokat
kegyes lelket mely ismét elment
egy téli regét ismerek
hogy enyhülnek uralnak kóbor szívek
hogy szórják magjukat a szélnek
eget ragadnak s ismét elmennek
lebeg a hírnév Isten közelít
hozzá fohászkodunk éjjel
puskánkkal a napba lövünk
megáldjuk tetemünk s ismét elmegyünk
hé ember önfia
ajánlunk a szélnek
kegyes karokat kegyes tagokat
kegyes lelket mely ismét elment
íme az ember és saját törzse
mely mikor elfordult hátba lőtte
és ô térdre esett
az égő repülő mellett
meglátta arany mezeit földjét napját
s felgyújtotta vérét
s a felhőkre nyomta foltos kezét
még egy lélegzet
magas az ég
éhes a föld
üres az ér
hamu-eső
ember önfia
a szélben
még egy lélegzet
lyuk az élet
csomó a szerelmen
bomlott hajfonat
születő gyermek
harsanó üreg
harcos kiált
harcos halált
még egy lélegzet
lángnyelv
jajduló szellem
hulló szellem
jól táplált mennyek
ember önfia
az eget markolja
ismét elment
hé ember önfia
szélnek ereszt gyalogútja
kegyes karokat kegyes tagokat
kegyes szívet mely ismét elment
hé ember önfia
a szélnek vándora
kegyes tagokat kegyes szívet
kegyes ember ismét elment
(1996)
1959
figyeljetek rám van két történetem
a lehullt dicsfényét hívságét mesélem
a világ teteje dühöngött de mi jól elvoltunk
mert épültünk s kinőtt a szárnyunk
ötvenkilencet írtunk
teáscsésze volt bölcsességünk odafentről csorgott
szerelemmel szolgálták fel pusztító angyalok
mint fényt feltüzeltük a harcot
megmozgattak forró célok
belécsúsztunk s kinőtt a szárnyunk
ötvenkilencet írtunk
a Napban vér ragyogott
először: Szabadságot!
gyorsan amerikai vágyat:
szabadságot szabadságot szabadságot
Kína volt a vihar túlcsordult az őrület
a Láma még ifjú ember
látta mint világa égett
lehozták a dicsfényt a felhőkről
a szégyen kiáltott
újabb eltűnt láthatár hulló csillag lett Tibet
bölcsesség együttérzés tört el Sangri-La földjén
de mi jól elvoltunk az Impalák vidékén
mert épültünk és kinőtt a szárnyunk
ötvenkilencet irtunk
a legjobb idő volt a legrosszabb idő volt
ötvenkilencet írtunk
(1997)
A hatalom a népé
(People have the Power)
álmodtam s álmomban
valami tiszta fénylett
felriadtam ám az álom
mellettem ott lebegett
*
fénylő völgyek alakjában
hol friss levegő járt
érzékeim újra nyíltak
felébredtem s kiáltás vált
*
és a népé lett a hatalom
őrültségek megváltója
szelíd jóság bőven árad
kimondatott a nép uralma
*
a hatalom a népé
a hatalom a népé
a hatalom a népé
a hatalom a népé
*
gyanús lett a bosszúállás
a hajlongás is megvetett
megálltak a hadseregek
mert meghallották az emberek
*
s a pásztorok s a katonák
csillagok alatt hevertek
álommesék közben a porban
rothadtak el a fegyverek
*
A sivatagból forrás fakadt
habzón törtek fel a vizek
s ott kószáltunk mindannyian
a gúnykacajok mind elültek
*
és a bárány s a leopárd
összebújva feküdtek
és álmomban azt reméltem
hogy minderre még rálelek
*
álmodtam és tisztán láttam
Isten tudja mi lehet
szemem lehunytam s álmomat
átnyújtottam neked.
*
a hatalom a népé
a hatalom a népé
a hatalom a népé
a hatalom a népé
*
az álom hatalma, hogy a földet
őrülettől szabadítsa
kimondatott a nép uralma
kimondatott a nép uralma
*
Figyelj!
hiszem, hogy minden, mit álmodunk
valóra válik, ha együtt vagyunk,
megforgatjuk a világot
a föld forradalma vagyunk.
(1988)
(1997)
Roy Harper
Gyűlölöm a fehér embert (I Hate The White Man)
Az óceánon túl az ámulat földjén
Egykor boldogok voltunk te meg én
Ahol édes szél fúj és lassú a tenger árja
s mit betölt mezítlábas életálom kacagása
ahol pénznyelő zűrzavar és műanyag világ
átok-meséjüket szórakoztatják
s hol az őrült fehér ember és könnygáz öröme
holtan hever csodás zűrzavarától eltemetve
*
Ezért gyűlölöm a fehér embert s műmentségét vele
ó gyűlölöm a fehér embert s azt is ki bűnbe vitte
*
és a hajnal-csődör színes villámja üget
a tengerpart parázs-reggelén hol minden született
hol az értelem császára erődjét lángra gyújtja
s hasztalan gondolat tüzénél melegszik tíz lábujja
s mikor gyermekek transz-talányukkal kísértik
táncukba napforduló-csóvákkal nevetést hajít
ahol az őrült fehér ember csontsivatagban
hever kifakulva paradicsomi tudatban
*
gyűlölöm a fehér embert s örökzöld mentségét vele
ó gyűlölöm a fehér embert s azt is ki bűnbe vitte
*
És túl a lebegő sárga homok messzeségén
az élő szőnyeg-vadon örökre kulcsolja kezét
a menny pokolvalójára egy feléledt tűztaréjon
hol mindennél több ég el egy végtelen máglyahalmon
És míg Iaszón fakó gyapjáról szól számtalan ének
dalolják a semmi dalait az időtlen remekműnek
És ott állt középen – vajh ki? – az örök mellszobor
mit az isten fehér embere emelt por-uralmáról
*
gyűlölöm a fehér embert s makacs tagadását vele
ó gyűlölöm a fehér embert s azt is ki bűnbe vitte
*
És városának beleit bezárták egy széfbe
hol a járda sok hányásfoltja hitének védelmezője
míg konyhájában a keménykalapos, hosszú hajú szent
szappannal-vízzel sikál pedig rá csak fehér festék ment
míg Gorgó-fős szennylapja napi falatját kínálja
hogy rendes hírhívőinek a fehéren tartás drogját beadja
míg túl a tisztességen, hol mindig a fegyvernek van igaza
a hullócsillag éjjeléből a sötét halálangyalt szólítja
*
gyűlölöm a fehér embert s örökzöld mentségét vele
ó gyűlölöm a fehér embert s azt is ki bűnbe vitte
s azt is ki bűnbe vitte
(1970)
A légyfogó
(The Flycatcher)
Mikor átmentem North Bothey erdején
a bérceken láttam egy szép szellemhölgyet
gyûrû volt ujján és szellôk a talpán
bármerre lép zenében élhet
*
szerelmi bölcsônk napjai voltak
ama napokról álmodom édeset
csodaszép napok hála a csillagoknak
légyfogó meggyfa vöröslô tenger köszönet
*
midôn az utolsó napsugár a dombon izzik
a szivárvány csúcsán hol ôslegendák laknak
kísértetkocsi viharzik az éji esôben
s a csendes hajnal éppen csak dúdolgat
(1973)
Lakatlan sziget
(Desert Island)
lakatlan szigetté festem szobám
sárga homokkal kék lagunával
meghívlak titeket egy délután
mikor senki sem kémlelhet
bezárjuk az ajtót s leoltjuk az eget
*
lég tûz víz föld – paradicsom ez
sajnálom
azt hittem szabad és könnyû lehetsz
*
lakatlan szigetté festem szobám
tiszta ég dagadó hullám
a jáde-láthatár felhôi alatt
a forró pokolutcán
búcsúzom bekötött szemek vár az ideál
étel helyett bolygóvá vált asszonyomnál
(1975)
Nico
Lenny Bruce dicsérete
(Eulogy To Lenny Bruce)
elvesztettem egy barátot
és nem tudom miért
de soha többé
nem halunk meg együtt
és miért volt mindig más
minden utolsó lövés után
miért nem tetted meg soha
anyádra hagytad életed?
*
És Honey Harlow
az éneklő börleszk királynő
honnan tudta
hogy morfium kell neked?
miért nem hallgattál
barátaid óvó szavára
amikor szóltál róla?
tudom nem viselted el
hogy olyanról beszéljenek
amiről mit sem tudnak
*
elvesztettem egy barátot
és nem tudom miért
de soha többé
nem halunk meg együtt
(1967)
Julius Caesar (Emlékezz a mára)
(Julius Caesar – Memento Hodie)
*
vizililiomos földeken
egy fa zöldell szélesen
és a fán almák csüngenek
nem azért hogy megegyed őket
*
talán többet jelent
mint azelőtt lehetett
hogy végigjárod a Keletet
igaz végzet-sziveket
*
násznap
születés
vágyak
*
harmonikusan buktatja fel
az ostobák karavánjait
elhallgat
hogy daloljon újra
*
lehajol hogy a vízszintes földet megcsókolja
s a földről galamb száll tova
s tisztelgésképpen maszkját elhajítja
*
násznap
születés
vágyak
*
szépséggel erővel
egybecsengve
zeng az Úr hangja szélesen messze
ahonnan a világot leste
széles nyugalommal hever a város
vízszíntes földjén
csendesen nyugszik Julius
Octavianusé a trón
*
násznap
születés
vágyak
*
békében
vág át a Félszigeten
és lágy csókjaival
elpusztítja azokat
kik elbocsájtották
a viharokat
*
a bölcs és az igazi
s a végzetes őt dícséri
akaratát
akaratát s parancsát
*
násznap
születés
vágyak
*
vizililiomos földeken
egy fa zöldell szélesen
és a fáról almák csüngenek
nem azért, hogy megegyed ôket
*
és az Égei-tenger alatt
hol szobrok oszlopok kövek táncolnak
nyugtatja fájó csontjait
s mutatja nekünk az Erő útjait
*
násznap
születés
vágyak
(1968)
*
Nibelungok
(Nibelungen)
mióta elôször elaludtunk
te és én
a Nibelungok földjén
Titanic-átok foglya vagyok
nem maradhatok
a szimbólumok elmémből eltűntek
nincsenek csak tompa száraz képek
*
transzba esett szimbólumok
eltűnnek ha rápillantok
védekezô harcosok
vaserők riadót fújnak
védekeznek elhúzódnak
itt és ott is felbukkannak
s irányuktól elbódulnak
*
midôn először elaludtunk
te és én
a Nibelungok földjén
hol nem élhetek veled én
mandulafák nőnek a hegy lábai elôtt
nyelvükön a szavak
elvarázsolnak
*
nem hallom már
nem hallom már
*
mióta először te és én
itt és ott is lettünk
irányunkat elvesztettük
sikoltó városhangok rázzák véremet
lángokban rohanok
lángokban rohanok
jelre várok
betűzd a szavakat nekem
betűzd a szavakat nekem
hogy halljam
Nibelung
Nibelung
földem
(1968)
*
Hajnali mezők
(Lawn Of Dawns)
*
eljössz velem?
követed rosszkedvem
simogatásom büszke kételyem
ússz és vesd magad
a hajnali kegyelembe
*
megáld téged megáld engem
simogat nap az éjjel
simogat téged simogat engem
eljössz velem?
*
hajnal félelemmel töltöd el éjjelem
ha csak lehúnyom szemem
nem látod e képeket lelkemben
eljössz velem?
*
ha elkopnak a hajnali ölelések
ha rád és rám tréfát gúnyt vetnek
eljössz velem?
*
amit érzek meg nem érthetem
míg hajnali mezőkön nem pihenek
eljössz velem?
(1968)
*
Holdkór kapusa
(Janitor Of Lunacy)
*
Holdkór kapusa
gyermekkor bénítója
üres bölcső kővé váljon
nekik nekem reményt hozzon
*
zsarnokság kapusa
hiúságom tanúja
emlékem halandó legyen
ördög tette cselre leljen
*
tűrd el féltékenységem
ismerd el szörnyű szükségem
Holdkór kapusa
sorsom azonosítója
éleszd fel az élő álmot
bocsásd meg a kérő sirámot
*
pecsét legyen magvával a jóság
enyhítsd a baj fuldoklását
(1971)
*
A kis lovas
(Le petit chevalier)
*
Én a kis lovas vagyok
az ég a szemem felett
meg nem rémülhetek
*
Én a kis lovas vagyok
a föld a lábam alatt
meglátogatlak
meglátogatlak
(1971)
*
Félek
(Afraid)
*
nem ismerlek nem szólok
nem látlak tiéd nem vagyok
nem ismerlek nem szólok
nem látlak tiéd nem vagyok
*
legyen tiéd valaki
más akarata
legyen tiéd valaki
más akarata
gyönyörű vagy
egyedül vagy
gyönyörű vagy
egyedül vagy
*
gyakran játszik a kamasz
bájod a jutalma
gyakran játszik a kamasz
bájod a jutalma
*
űzd el éhedet
érd tetten a csalást
ûzd el éhedet
érd tetten a csalást
*
tüntess el arcokat
bájod a jutalma
tüntess el arcokat
bájod a jutalma
(1971)
*
Királyok Völgye
(Valley Of The Kings)
*
bandita lesz gyarlóságom
erődje lesz majd a késem
fegyvere pedig ártatlanságom
a gyilkosnak nem szabad meghalnia
*
van-e vád a sorsom ellen
elárulhatom-e gyûlöletem?
átlépem-e még apám kapuját
meg kell-e a gyilkosnak halnia?
*
elrejtve hever a végrendelet
mélyen bűneimbe
egy hintó, egy hintó visz majd engem
a Királyok Völgyébe
(1974)
*
Üres a szívem
(My Heart Is Empty)
*
üres a szívem
de amit éneklek
szerelmemmel teljesek
*
egy férfi mondta nekem
és így is érzem
*
van úgy a szerető nem látja
van úgy tán nem is tudja
hogy dühömnek nincs tanúja
mikor belé a kését mártja
*
a fojtogatót keresem
hogy bûnömben segítsen segítsen
*
mutasd meg mire figyeljek
jönnek a reggeli fények
vele késsel végzek
*
vakító nap
a jövő szívverése
a becsület
hazudik neked
*
üres a szívem
de amit énekelek
szerelemmel teljesek
(1974)
A Szfinx
(The Sphinx)
*
az órák mióta nem láttalak
ismeretlen múltban hagytak
de tán ôk is itt maradtak
és az utamon velem járnak
csónakomba utánam szállnak
*
betegen ragyog egy fény
és áll
halovány erô
magányom
még itt vár
(1982)
Bíbor ajkak
(Purple Lips)
*
nevetésre emlékeztet
mely lezuhanni hagyott
szívem lassan lehullt oda
hol sodornak esti hangok
*
néha nem árt ha nem
jut a fényre egy gondolat
gyôzhetsz így akkor is ha
az ékszerek hazudnak
*
keresem ôt régóta már
e törött hídon állva
így biztosan rátalálok
bíbor ajkára
(1982)
Jim Morrison
*
Az idő savként dolgozik
(Time Works Like Acid)
Az idő savként dolgozik
foltos szemekkel
látod repülni
az arc változik
míg a szív ver s
lélegzik
nem vagyunk állandók
repülő nyilak vagyunk
a mozgó angyalok summája
a lány arcot váltott az autóban
a szem a bőr a haj marad
de száz hasonló lány
jön sorban
egymás után
Holt macskák, patkányok (Dead Cats, Dead Rats)
holt macskák, patkányok
itt jártak láttátok
köcsögkalap holt macska
ifjú ember vérét szívja
remélem visszatér
a katona agyáért
ugyanennyiért
*
holt macskák patkányok
itt jártak láttátok
köcsögkalap dagadt macska
azt hiszi arisztokrata
azt hiszi ölhet gyilkolhat
s meglőheti a lányomat
*
holt macskák patkányok
arisztokraták vagytok
Töredékek egy párizsi füzetből
hamarosan itt lesznek
kik?
ó hallgató kedves rögtön itt lesznek
e szavakat cellám szűk magányában
írtam egy mexikói lánynak
smasszer hallom
lengő-csengő kulcsaidat
a hosszú folyosón
*
nagy országút
a nagy óceán partján
elviszlek magammal
egy kicsit messzebbre
a város felé
*
az egyvonalú univerzum hosszú kígyó
és mi rajzolatok vagyunk ékszeres bőrén
a halott fenevad bőre hajmeresztô
hullámokban reszket
halj meg durván követeld világodat
kövesd a kígyót lassú útján
a pilóta szeme némán felhősen sikolt
mázold be a csillagokat
de a vén kígyó kúszik és
isten ragyogva gördül vége felé
ha beleharap saját farkába
a föld is összegyûrôdik
de ne hagyd el magad
idegen partokon
hol hangosan kiáltasz
még többért
titkos dicső szexi remek
végül is halott vagyok
Rögtönzések (Improvisations)
s jönnek furcsa istennek
s jönnek furcsa istenek
puha cipőben
hajuk lebeg
zöldelő szemek
gonosz tengerek
*
zavargás zavargás
világom fényes csalódás
meleg napok s arcok gyűlnek
s az ezüst erdôk véget érnek?
*
whiskey-ről titokról emberekrôl
mesélek nektek
és hívőkről meg arról
hogy s mint volt a kezdet
kezdetben voltak a nők és
holdat ugattak a gyerekek
majd bölcsességet hozott hamar a napfény
lázat és betegséget
*
próbálj emlékezni rám
ha tudsz egy másik helyett
biztosan tudhatod velem
hogy megrendítjük a vezéreket
ha nem hallgatsz rám
nem adok neked új erôt
nem látod-e hogy mi mind
a bandából látjuk a temetőt?
*
s ha minden hatalmas tanító
és hitoktató vádlottá lett
a parti fövenyen
megláthatjátok jövőmet
és ha mindenki
gyanakszik majd a bűnbánatra
nem lesz több megbocsátás
felejtés lelkifurdalás
*
vasárnapi fuvaros
keresztény kurafi vagyok
háromszemű fiú
tizenkét lábujjú lányt akarok
*
hamarosan
nappalidba
baráti szörnyek
költöznek
és belőlük gyíknyelvek
lebzselnek
*
egyedül leszel
kannibál-sírásban
magad leszel
gyermek-hazugságban
*
hamarosan
vérzik a tévé
nyáresti holdban
mosd ki az ollót
mélyedből
öregszel
*
minden dezertőrt fôbe lövünk
holnap hajnali ötkor
szedjék össze magukat
és ne lófráljanak
*
nincs több nonszensz
*
a gyilkosság 3:30-kor
történt
nem volt tanúja senki
még a breviáriumok is
ablakban hagyták szőtteseiket
s mindünket elnémított
a bús üszkös felhő
mely minket követett
*
tudtad hogy minden apáca
42 éves és kék szemű
tudtad hogy fehér minden
francia asztalkendô
tudtak hogy a nők alsóneműt
viselnek
igen
*
hogy utánozhatja egy zenész
az alsónemű zaját
amely lecsúszik egy nő combján
és a bokáján
majd lábujjain
és lábujja gyűrűin
és festetlen körmein
*
gyere kövess
át a tengeren
végtelen
*
requiem egy súlyos
mosolyért
a szennyes szatír
felszökkent az iszapba
*
vajforró fazék
hol van Marrakes
vad vihar a
vízesés alatt
ahol a vadak
a délutánba
belezuhannak
*
itthagytad
semmidet
hogy kitöltsd
csendemet
*
remélem
mosolyogva mentél el
mint egy gyermek
ha beveti magát egy
álom hideg
maradékába
Elektromos vihar (Electric Storm)
elektromos vihar
ott szemben
barométer a nullán
erdő
hó fojtogatta
szomorú szemű kutya
sivatagi vakrepülések
neon-nagybetűk
angyalok visszhangozta
elcsendesült vadon
angyal-röpte
a dohánygyárba
holnap az útszéli ivó jön
készüljetek az éjszakára
ébrednek a zajok
fokozódó tudás-
és emlékezet-érzés
képzeljetek éjjeli mennyeket
hiányzik-e valaki?
Meg nem tett léptek (Untrampled Footsteps)
Meg nem tett léptek
határ menti álmok
bűn-lehetőségek
látszat-életek
vízparti
magány-merengések
nincs bennem
őrülten susogó vágy
vagyok ahogy
szívem életre ver
susogó vágy
messzi homokmezők
Az eredendő kísértés (The Original Temptation)
Az eredendő kísértés a pusztítás volt
A sziklák az út a falak
az eredendő hősiesség kijátszani a tűz-elemeket
viharba hívni a teremtményeket
az eredendő hősiesség a bukás volt a zuhanás
a minden a természetes ember
*
részt venni a teremtésben
felkészíteni a dolgokat
életre hívni a dolgokat
*
a keresztút ahol az autó rejtőzik
fekszik lakik világok találkozópontja
ahol álmokat alkotnak
ahol minden lehetséges
démonok hona
*
Az autó acél és króm Facölöp
Cölöpfő Halom Temető
Ahol a fém néma alapelemeire bomlik
Hogy újjászülessen
feltámadási mesék a vadonban
káosszá válni és visszatérni
*
két sötét tyúk, vagy egy király és királyné
szövegel a balkonról
*
társadalmi típusok sétálnak a járdán
mikrokozmosz egy gyűszűben
Sárkánygyík-mise (The Celebration of The Lizard)
utcai oroszlánok
üvöltő tüzelő némberek
habzó szájú rémek
a városban ketrecbe zártak egy szörnyet
*
nyári földön hempergett
anyja teste
míg elhagyta a várost sietve
délre tartott
majd a határt átlépte
káosz és zűrzavar
maradt ott mögötte
*
egy nap az ébredés egy zöld szállóban lelte
különös teremtmény morgott mellette
verítéktől fénylett a bőre
*
mindenki idebent?
kezdődjön hát az ünnep.
*
ÉBREDJ!
emlékszel még hol jártál
mikor felriadtál?
a kígyó sápadt aranyüveg volt s durva
megérinteni is féltünk
izzó halott sitt volt a lepedőnk
de ő ott volt mellettem
ifjan és nem vénen
haja sötétvörös fény
s fehér selyem bőrén
*
rohanj most a fürdőszoba-tükörhöz
nézd!
belépett!
képtelen vagyok várni rá ha
egy évszázad a lépte
arcra borulok lassan
a hideg csúszós kövön
hogy érezzem a bűzjeges vért
míg sikamlós kígyók
csúsznak az esőért
*
van egy játszmám figyeljetek ide
belemászok az agyam mélyébe
ugye fogjátok mi a lényege
begolyózni – ez a neve
a játszma indul próbáld csak ki
szemed kihunyt neved senki
nincs már világ ember sincsen
kerítést emelünk a világegyetemben
*
játszmázunk s közben bulizunk
hunyd le a szemed nem bukhatunk
itt vagyok veled s máris megyek
törni-zúzni akarok veled
*
bújj vissza agyárkaidba
a szenvedésnél sokkal alábbra
e teret eső sosem mossa
*
s unottan hull az eső a városra
fejünk felett
és az áramlatok útvesztőjében
csendesen lézengenek
a szelíd dombok idegbetegeivel
csúszómászók dögivel
kövületek barlangok
jeges magaslatok
minden ház egyenarcú
az ablakok kerekek
s vadak a járművek
reggelre zárva félnek
alszik minden a néma szőnyegek
a bamba tükrök
a porral lepettek
valahol az ágyak alatt
*
és törvényes párok sebzik
egymást lepedőiken
s lányaik halkan kielégülnek
ondókkal csecsükön
*
ÁLLJ!
Embert öltek itt!
sziréna
*
beszélj még s nézz körül
kesztyűd legyeződ a földre kerül
a városból elrohanunk most
meneküljünk sietve
velem csak te gyere
*
földet ne érints
napot meg ne láss
fuss fuss fuss
nincs utad más
nincs más
*
dombos ház derül
a hold még kiterül
árnyalják a fák
a tanútevő vad szuflát
gyere bébi
fuss velem
hát fuss!
*
izzik a ház a dombtetőn
gazdag és kényelmes minden
vörösen várnak a fotel karjai
nem tudsz semit míg nem vagy itt benn
*
holt elnököt fuvaroz a sofőr
ragad a motor a kátrány megöl
ülj mellém ennyit erről
a Cár vár ránk kelet felől
*
a tóparton útonállók élnek
a lelkész lánya kígyóval kéjeleg
aki az út mentén egy tóban tekereg
hazaértünk ébredj kedves
*
nap nap nap
égj égj égj
most most most
hold hold hold
*
elmarlak
MOST MOST MOST
(jaj)
*
farsang-harangok szóljanak
kígyók daloljanak
legyen amit akarnak
(harangok)
*
eltűnés
sivatag-éj
a tűz hangjai
*
lecsorgunk folyón és autóúton
erdőn s nagy zuhatagon
Carson és Springfield utunkba esett
és Phoenixből jött az igézet
*
és elmondom neked a Királyság neveit
és elmondok mindent mit úgyis tudsz
hallgasd egy kicsit az öklömnyi csendet
mely az árnyékból megmássza a völgyet
*
tűzhangok
sípok
csörgőkígyók
kasztanyettek
*
a Sárkánygyík-király én vagyok
azt teszem amit akarok
megállítok forgó bolygókat
megállítok rabomobilokat
*
hét évig időztem
a buja száműzött házában
a sziget lányaival
mocsokban játszottam
és most visszatérek
az igaz az erős a bölcs földjére
*
sápadt erőknek testvérei
éjszaka gyermekei
ki jön velem a vadászatra?
*
jönnek már az éj bíbor légiói
sátraitokban vár az álom
holnap belépünk szülővárosomba
én készen állok
Robert Hunter (Grateful Dead)
Sötét csillag (Dark Star)
lezuhan a sötét
csillag
fényei hamvukba
holtak
*
rongyos az ész
tengelyüktôl az erők
szabadulnak
*
csalódott felhőkben
a bűn után
fényszóró kutat
*
elmegyünk-e
Te és én
míg még lehet
elôttünk
az átható
gyémánt
szürkület
*
a dolgok formátlan
visszfényében
tükör reszket
pörgô jégszirmú
virágokban
üvegkéz olvadása
*
bársonyos hölgy
hátrál
a búcsúzó
éjszakába
*
elmegyünk-e
Te és én
míg még lehet
előttünk
az átható
gyémánt szürkület
(1970)
Virágvasárnap (Palm Sunday)
oly fehér a folyó
oly vörös a hegy
és a nap ragyog
fent a fejem felett
az útszéli kocsmák
bezártak csendesek
megint
virágvasárnap lehet
*
oly zöld volt az ég
kanári fellegek
vérzik a kelő hold
mint kövér eperszemek
mint áldás nyugodt
a naplemente
egy igaz szerelem
a többi csak mese
*
ha még itt maradok
a baj utolér
sírvers vár rám
s lehulló szemfödél
türhető nap ez
minden embernek
megint
virágvasárnap lehet
(1972)
*
Rosemary
bőrcsizmát viselt
kölnit lehelt
tükör volt ablaka
csak ült s nem felelt
*
nőttön nőtt a
kert körülötte
skarlát és bíbor
kármin és kék színbe’
*
hol jött hol ment
majd elment messze
hervadt virág lett
a kertnek pecsétje
*
a kert falára
legendát írtak
senki sem jöhet
míg nincs ki maradhat
(1972)
Holigomena
Holigomena
a következmények vagyunk
nem szeretők inkább szeretettek
kenyeret törünk Péterrel
mint a többi hűtlenek
*
Innuendo az anyanyelvünk
a tagadás nyelvjárása ez
az éhségre száz a szava
a vágyra is száz a szava
szerelemre száz szava
*
gyökértől ágig felhőig égig
és egy lépés alant
e szavak értelmét keressük
de a reménytelen akaratra
csak más szavakat lelünk
*
túl szótárunk határain
homályos pontok
ajánlják magukat
a szív sötét talaján
mesélnek túl a közönyön
de minden hittől messze
*
A Gyász Úrnője
a Gyíkok Völgyéből
szétszórt lelkünk
őrízetlen zugából tör ránk
oktalan hódító
míg mi ostobán vergődünk
a ma pés a múlt bölcsességei között
*
próbálunk
igazat szólni
ha nem
igazságosat
eltünt dolgokról
eltünt helyeken
eltünt szavakkal
egy eltűnt dalban
*
és valahogy
összehozzuk
hogy megtaláljuk
(1991)
Részeg lettem hogy szeresselek (Made Drunk To Love You)
Részeg lettem hogy szeresselek
Kijózanodtam hogy élvezzelek
hajnali három égnek a csillagok
de még a domb alatt lapít a hold
(1991)
A félkegyelmű öröme (Idiot¹s Delight)
sas köröz egy
kis szoba
mennyezetén
és szárnyai
surrognak amint
a négy sarkot
lazán lesöpri
csészém felhőtlen
iszom
A húszéves Rimbaud (Rimbaud at Twenty)
holt hamut kaparsz
a vasrostélyon
tollheggyel hogy
lélegezzen a parázs
jöjjön gyors
tapló-látomás
hogy melegedjen a szoba
ha a szív már nem
*
holnap elhagyom
Franciaországot és
az idióták kéretlen
szerelmét kiket
nem bírok tovább
*
láttam mint beszéltem
és nem szólok többet
bárcsak úgy látnék
mint más emberek
kiknek szavuk nincsen
*
lánggal ölelő
hús anyátlan
csont fia
vagyok
*
csont van a szépben
nincs a csontban szép
csak örök haszon
sosem voltam őrült
szédült
lázas
merész igen
de beteg sosem
tán majd egyszer
*
de azt tudom
nincs kielégülés
a magas pokolban
az angyalokban
hajsza az egész
*
egy szörnyű éj
után felébredtem
végrendeletemmel
kezemben
nem tudom
hogyan tettem
enyém és nem
idegen írás
valódi kezemben
*
ez a részem
mely mint macska
kapaszkodik a részeg
tengerek szárazdokkjaiba
*
irni inkább
mint megfulladni
látomásos vér
nyers dicsőségébe
– józan eszem így beszél
*
nincs többé a
költő kurvája
aki kialkudta
fényes és teljesen
átlátszó halálomat
finom halmokkal
szögletes szavakkal
megöltem két
kezemmel
s most itt vagyok magamban
tartalmatlan
*
egyke testvére
vagyok
árvának születtem
*
a karcsú buja
halált kutatom
forró égöveken
melyek távol esnek
a világtól
hol elhibáztam
a sorsom
(1999)
Users This Year : 1222
Total views : 5480